INTERJÚ IRINA NÉNIVEL
Kedves Irina néni, úgy tudjuk, hogy Oroszországban, Moszkvában született. Ez igaz?
- Valóban, Moszkvában születtem, de féléves koromban, amikor a szüleim megkapták az egyetemi diplomájukat, elhatározták, hogy Magyarországra költöznek. Családi gyökerek vezették szüleimet hazánkba, mivel édesapám édesapja, az én nagypapám Magyarországon született és elismert újságíróként tevékenykedett. A történelmi fordulatok viharában úgy alakult, hogy nagypapám még fiatalon Moszkvába került egy magyar kolóniába, ahol megnősült, és családot alapított. Édesanyám tősgyökeres moszkvai volt.
Édesanyja − ezek szerint − nem beszélt magyarul. Tanárnő, hogy tanult meg magyarul?
- Igaz, otthon csak orosz nyelven társalogtunk szüleimmel és kisebb testvéreimmel, de amikor az óvodába kerültem, egészen hamar megtanultam magyarul is. Édesanyámnak nehezebb volt megtanulnia a magyar nyelvet. Érdekes a nyelv azon sajátossága, hogy az ember el tudja felejteni, ha nem használja. Gyerekkoromban féléveket töltöttem Moszkvában, így a magyar nyelvet többször kellett újratanulnom, de az oroszt sosem veszítettem el. Természetesen gyerekközösségben két-három nap alatt visszatért a magyar nyelvtudásom is.
Manapság is adódik lehetősége az orosz nyelvet napi szinten – a tanításon kívül – használni?
- Igen, napi szinten használom az orosz nyelvet. Lányommal oroszul beszélek, valamint élnek még rokonaim Oroszországban, Szentpéterváron és az Egyesült Államokban, Kaliforniában, akikkel orosz nyelven érintkezünk.
A Batthyányban oroszt is tanítanak. Kevés iskolában van ez így. Honnan az ötlet?
- Az orosz nyelv tanítása mindig a szívügyem volt. A pályám kezdetén oroszt tanítottam, és nagyon szerettem a nyelv oktatását. Nemrégiben felkértek arra, hogy vendégként a Szerb Antal Gimnáziumban tanítsak orosz nyelvet. Ez nagy kihívás volt, de lelkesített, és hatalmas örömömet találtam benne. Egy utazást is szerveztünk csoportommal Moszkvába, ahol tíz napot töltöttünk el, de nemcsak városnézéssel, hanem tanulással is egy nyelvi intézetben, ahol oklevelet is kaptak diákjaim. Szeretnék a mi iskolánkban, a Batthyány Ilona Általános Iskolában is jövőre vagy az azt követő évben megvalósítani még egy utat Oroszországba, amelyre remélem, minél többen jelentkeznek a diákok közül.
Melyek voltak a legnagyobb szakmai sikerek, amiket diákjaival elért, amire a legbüszkébb?
- Sikerült nagyon sok diákommal megszerettetni az orosz és az angol nyelvet. Pályám kezdete óta érettségiztetek, és büszke vagyok arra, hogy több diákom sikeresen felvételizett egyetemekre, főiskolákra. Nyelvvizsgákon is sikerrel szerepelnek tanulóim.
Mi szeretett volna lenni gyermekkorában?
- Sokáig balerina szerettem volna lenni, ez volt az álmom. Gyakran jártam balettelőadásokra, operába, hangversenyekre, vonzott a színház és a zene világa. Mivel bérletem volt a Zeneakadémiára, szinte minden hétvégét ott töltöttem. Emellett zeneiskolai tanulmányokat folytattam, és nagyon jól zongoráztam.
Akkor miért éppen a tanári pályát választotta?
- Családi hagyomány volt nálunk a tanárság, szüleim hatására úgy döntöttem, hogy felhagyok a színházi, valamint a zenei álmaimmal és a tanári pályát választom. Édesapám professzor volt a Közgazdaságtudományi Egyetemen, édesanyám pedig gyakorló gimnáziumban, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és nyelviskolákban tanított. Sok nyelvi tankönyv írásában vett részt.
Irina néni milyen tanuló volt diákkorában?
- Általános iskolában jó tanuló voltam, de nem kitűnő. Középiskolában azonban már céltudatosabban tanultam. Magyar nyelvből és idegen nyelvekből kiváló voltam, csakúgy, mint biológiából és földrajzból.
Tanárnő hol végezte az egyetemet és milyen szakokon?
- A szegedi József Attila Tudományegyetemen végeztem földrajz-orosz szakon. A gimnáziumi tanulmányaim után nyertem felvételt az egyetemre. Az angol nyelvi diplomámat később szereztem meg, amikor már a Szerb Antal Gimnáziumban orosz nyelv és földrajz szakos tanárként dolgoztam. Nyelvtanárként fontos megtapasztalása volt egy új nyelv magas szintű elsajátítása. Át tudom érezni, hogy milyen nehézségekbe ütközhet egy diák a nyelvtanulás során.
Mennyire tartja magát szigorú tanárnak?
- Óh, egyáltalán nem tartom magam szigorú tanárnak. A diákjaimhoz egyébként nagyon ragaszkodom és szeretem őket. A nyelveket amúgy sem lehet szigorúan tanítani; egy módszert tanítok meg, igyekszem átadni azt a metódust, amellyel rá lehet érezni a nyelvtanulásra.
Hogyan motiválja a diákokat a tanulásra?
- Mindenképpen a következetességgel veszem rá a diákokat a tanulásra. Magam is következetesen tanítok, hétről-hétre előre megtervezem és megmondom, hogy miből, mely anyagból lesz dolgozat, felelet. Azt szeretem, ha a tanár és diák között élő a kapcsolat, mernek megnyílni előttem, beszélni és használni az idegen nyelvet. Idegen nyelvet tanítani csak örömmel, felszabadultan lehet. Az a lényeg, hogy merjenek a diákjaim megszólalni, ne féljenek a hibáktól, merjenek kérdezni. Számomra nagyon fontos a csoportmunka is, amelyből én is kiveszem a részem. Szeretek a diákokkal együtt játszani, fontos számomra a jó hangulat az osztályteremben.
Kedves Irina néni, mi a hobbija, mivel szeret foglalkozni szabad idejében?
- Már gyermekkorom óta a legfőbb hobbim az olvasás. Mostanában leginkább angol nyelven íródott könyveket olvasok, mivel az angol nyelv és kultúra nagyon közel áll hozzám. Amikor kisgyermek voltam először azonban oroszul tanultam meg folyékonyan olvasni, négyéves koromban még az óvodás éveim alatt önállóan tudtam meséket olvasni. Édesapám tanított meg erre. Magyarul az iskolában tanultam meg írni és olvasni.
Mit árul el terveiből, mit szeretne elérni, megvalósítani a jövőben?
- Mivel az utazásokat nagyon élvezem, el szeretnék jutni az Egyesült Államok keleti partvidékére. Korábban jártam már Kaliforniában, és nagyon élveztem azt az utazást. Szeretnék még egy új, oroszul tanuló csoportot, akikkel kijuthatnék Moszkvába. Azt hiszem, az a város lenyűgöző, mindenki a hatása alá kerül örökre, mert olyan különleges hangulata, amelyet nem lehet elfelejteni, valamint színes látványosságokkal és kultúrával rendelkezik. Továbbá szeretnék több időt tölteni a családommal: férjemmel, aki orvos, és 17 éves korom óta vagyunk együtt, valamint lányommal, aki orosz nyelvi kutatásokat folytat, és ebből szerzett PhD-t (doktori fokozatot), jelenleg jogi tanulmányait végzi.
Köszönjük a beszélgetést!
Az interjút készítette: Kereszturi Balázs és Druzsin Barnabás (8. b)
Kommentek