Paula néni hatodik éve tanít általános iskolában, de már tizenöt év tapasztalatát tudhatja magáénak a felnőttoktatásból. Az idei tanévben lett ötödikes osztályfőnök, valamint az idegen nyelvi munkaközösség vezetője iskolánkban. Tanítványai sikerrel szerepelnek nyelvvizsgákon, külföldön – egyikük éppen Angliában lett nyelvtanár. Legnagyobb büszkesége kislánya, aki közel anyanyelvi szinten beszél angolul. Interjúnkban pályájáról, terveiről beszélgettünk.
Miért éppen a tanári pályát választotta? Mi motiválta a döntésben?
Már az általános iskolában tanár szerettem volna lenni. Mert csodálatos tanáraim voltak. Következetesek, szigorúak, de emberiek és emberségesek. Otthon viszont azt mondták, középiskolába menj, az szakmát és érettségit is ad. Így történt, hogy műszaki szakközépiskolába kerültem ahol sok férfi szaktanár és vasfegyelem volt, sajnos szeretet semmi. Ez újra csak arra ösztönzött, hogy tanár legyek, jó tanár.
Gyermekem születését, s az anyaságot az élet legnagyobb ajándékaként éltem meg- s élem ma isHa egy jobb világban szeretnénk élni, vagy szeretném, hogy a gyerekem, és unokáim abban éljenek, akkor tanárként én is hozzájárulhatok a változáshoz. Ez motivált abban, hogy felnőttoktatás után általános iskolában helyezkedjek el.
Mióta tanít iskolánkban/melyek voltak eddigi munkahelyei? Mióta és milyen tapasztalattal/élményekkel tanít? Milyen visszajelzéseket kap diákoktól és a szülőktől?
Hatodik éve vagyok ebben az iskolában. Voltam Angliában bébiszitter, majd– még a főiskola mellett – nyelviskolában dolgoztam. Számtalan tanítványom tett sikeres középfokú nyelvvizsgát, hárman felsőfokút, és ugyancsak hárman angoltanárok lettek. Egyikük jelenleg Angliában egy ottani általános iskolában tanít.
Ezt követően több mint tíz évig a Magyar Telekom, azaz az egykori Matáv dolgozóinak tanítottam Telekommunikációs szaknyelvet.
Úgy gondolom, jó kapcsolatban vagyok a diákjaimmal. Anno 12 éves korombanA repülő osztály írója Erich Kästner arra kért, hogy ígérjem meg, nem felejtem el, milyen volt gyermeknek lenni – így szól az idézet: „Szívből kérlek benneteket: sohase felejtsétek el a gyermekkorotokat! Megígéritek? Becsületszóra?”Én megígértem, és ígéretemet még mindig tartom. Nem felejtettem el milyen volt diáknak lenni. Tudom, hogy a diákélet sem könnyű, ott is vannak harcok, melyeket meg kell vívni. Igyekszem elfogadó lenni, és emellett megértetni a diákkal, hogy azért vagyok, hogy olyanra tanítsam, aminek az életben hasznát veszi majd.
Mindig nagyon kellemes élmény régi diákokkal találkozni. Volt olyan, aki két megállóval hamarabb leszállt a buszról csak, hogy elmondhassa: jelenlegi iskolájában is megállja a helyét angolból. Mindenképp hasznos visszajelzésnek tartom, hogy aki nálam 5-ös volt angolból, az az új iskolájában is „könnyedén” ötös, aki pedig hármas, az az új iskolájában is hármas.
Melyek a kedvenc módszerei a tanításban?
A mozgalmas órákat szeretem. Egy nyelvóra lehetőséget ad elsőtől egészen nyolcadik osztályig a játékra. Aki játszik az figyel, aki figyel az tanul.
Alsóban a nyelvtanítás elsősorban játék, mozgás, éneklés, illetve egyéb élvezetes tevékenységek összekapcsolásán alapul.
Felsőben a szótanulásnak van kiemelt jelentősége. Erre rengeteg játék, keresztrejtvények, szókeresés, szókígyó, szókártyák léteznek, melyeket a diákok minden évfolyamon kedvelnek. Emellett a YouTubekiváló lehetőséget ad arra, hogy alsó évfolyamokat rövid dalokat ismételjünk, felsőben pedig rövid filmeken prezentáljam a tananyagot.
Melyek a pálya örömei, nehézségei?
Sokféle elvárásnak kell egy tanárnak megfelelnie. Az órái legyenek hatékonyak, mindemellett izgalmasak. Diákjai figyelmét mindig tartsa fent. Legyen humorérzéke, mindig legyen objektív és igazságos. Nem könnyű. Tudom, hogy van olyan diákom, aki 20 perc tanulás után ötösre felel egy szövegből, míg a másiknak, aki két órát tanulta ugyanazt a szöveget, csak négyest tudok adni.
Tanítani élmény. A jól sikerült tanórák feltöltenek. Örömmel tölt el az is, amikor volt tanítványaim azt mondják, hogy még a középiskolában is a tőlem tanult módszereket alkalmazzák.
A jó gyerekekkel foglakozik szívesebben vagy kedveli a kihívásokat is? Hogyan kezeli a konfliktusokat?
Ha kihívás alatt a rossz magaviseletű gyereket értjük, nem, nem szeretem a kihívásokat. Kezelem és megoldom a problémát, ez is a munkám része. Igyekszem megértetni a diákkal, hogy annyit várok el tőle, amennyit magamtól is. Én rendesen szólok hozzá, ő is beszéljen velem rendesen. Az „üljünk le, beszéljük meg” megoldáskeresés híve vagyok.
Sajnos gyakran kihívás az is,hogy a házi feladat mindenkinek kész legyen. Bár egyfajta sikernek könyvelem el, amikor sikerül egy rendszeresen házit nem készítő, rossz dolgozatokat író diákot rávennem az órára készülésre, és ötöst adnom a dolgozatára.
Mi motiválja a munkában?
A közösség, a gyerekek és a kollégák. A diákok szeretete és fejlődése.
Miért pont az angol tantárgyat választotta? A szakján kívül melyik tárgyat tanítaná szívesen és miért?
Kézenfekvő volt. Jól beszéltem angolul és sikerült bejutnoma Miskolci Egyetem angol nyelvszakára. Fölrajzot szívesen tanítanék. Nem csak idegen nyelvek, de idegen országok és kultúrák is érdekelnek.
Milyen további terveket dédelget…?
Fontosnak tartom a módszertani továbbképzéseket, legfőképpen azokat, amelyeken bemutató óra keretén belül találkozhatók új, vagy régi módszerekkel, amelyeket bár ismerek, már rég alkalmaztam a tanítási órákon.
Szeretném az Internet rendszeres használata által tovább színesíteni az órákat, valamint tervem apróba nyelvvizsgák megszervezése és rendszeressé tétele iskolánkban külsős vizsgáztatókkal.
Mit tart fontosnak magáról még elmondani?
16 éve élek férjemmel a XVI. kerületben, amit a főváros legszebb, legélhetőbb kerületének tartok. Hét éves lányommal imádunk a Szilas patak menti bicikliúton akár sétálni, rollerezni, görkorizni vagy bicajozni. Rendszeresen látogatjuk a kerület kiválóbbnál kiválóbb játszótereit, amelyek nagyszerű hétvégi levegős programot biztosítanak. Szeretek a szabadban lenni. A kertünk és a házunk is mindig az évszaknak megfelelően van díszítve, hogy ezáltal is jobban gyönyörködhessünk a négy évszak körforgásában.
Végezetül: van-e valamilyen hobbija, kedvenc szabadidős elfoglaltsága?
Heti rendszerességgel járok úszni és szaunázni. Ez az a két óra mikor teljesen kikapcsolok, és minden gondolatot száműzök a fejemből. Nagyon szeretek síelni, de sajnos erre a mostani enyhe telek miatt csak ritkán van lehetőségem.
Az interjút készítette: Pintér Luca és Gróf Boglárka, iskolánk tavaly végzett 8. a osztályos tanulói
Kommentek